2016. augusztus 31., szerda

Csillagrímek

A csillagnak csak a képe csuklik el,
ahogy megtörik faágak rácsain.
A benne lakó hatás ősrégi csel - 
bármily fényes, nem sugárzik rá a rím.

A csepp csupán csak a nevében csepp:
számlálhatatlan esők aláhulló gyöngye.
Mióta kiált a világ - ered,
és behálózta a tengereket örökre.


Csigavér-bölcsesség csöndjével terjed
időkacsokon a harmat vélt gyengesége,
minden egy satnya szőlő, de ha erjed,
csak akkor ébredhet rá valós erejére.

Valahol csak egy hunyorgó, csenevész pont 
a Föld, és az abból kilobbanó égkék érzés,
más bolygókra mégsem idegen világ osont:
nem -  arra a földre is fényt ugyanaz az ég vés.


... Egyek táncát aláfesti 
valami bús, túlvilági ének. 
S a társtalan rím átvedli 
magát évmilliók tömegének.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése